Oldal értékelés: +36-70-61-51-555 info@mecsekimezeskorut.hu

Brutális téli méhpusztulás

 Franciaország
  2018.06.07 - 2018.06.07
  00:00

  VEGYSZEREK

Brutális téli méhpusztulás: francia méhészek tüntettek a vegyszerek visszaszorításáért

Június 7-én Párizsban és több francia nagyvárosban tüntettek a méhészek a téli méhpusztulás miatt szükséges állami támogatásért és a mezőgazdasági vegyszer-használat csökkentéséért. A francia méhészek a kilencvenes évek közepétől élen jártak a „méhgyilkosnak” is nevezett rovarirtó szerek, a neonikotinoid molekulák káros hatásainak felderítésében.
Mégis több mint 20 évet kellett várniuk arra, hogy e szereket betiltsák az országban.
Ma a francia állam tétlenségét kárhoztatják, amely veszélybe sodorja nemcsak az ő személyes jövőjüket és szakmájukat, de általában az élő környezetet is.

Június elején a Science magazinban 232 elismert nemzetközi tudós követelte a neonikotonidok szigorú korlátozását, alig egy hónappal azután azután, hogy az Európai Unió betiltotta a 3 legfontosabb neonikotinoid szer szabadföldi használatát.

Magyarország nem támogatta a döntést, és félő, hogy a jövőben is megpróbál élni eseti engedélyekkel, annak ellenére, hogy a neonikotionidok által okozott súlyos károkat jó ideje számos tanulmány igazolta, és a tiltás után még hosszú évekig marad belőlük a környezetben.

A tudósok nyílt levele emlékeztet rá, hogy annak ellenére, hogy ezekről az idegmérget tartalmazó szerekről számtalan független kutatás kimutatta, hogy milyen nagy a felelősségük a méheken túl, a rovarvilág, illetve általában a biodiverzitás pusztulásában, az EU-n kívül csupán a kanadai Ontarióban korlátozzák használatukat. Szerintük azonnali, nemzeti és nemzetközi fellépésre van szükség a világ legelterjedtebb rovarirtóival szemben.

Bár a hivatalos adatok még nem állnak rendelkezésre, de minden arra utal, hogy újabb gyászos telet zárnak a francia méhészetek: egyes területeken a 70 százalékot is meghaladja az elpusztult méhek aránya a Le Mondebeszámolója szerint. Bretagne-ban 20 ezer méhkolónia pusztult el idén, az egész helyi populáció 30 százaléka. Elzászban alacsonyabbak a károk, de a korábbi években itt is hasonló halálozási arány volt a jellemző.

A folyamatot legjobban a hosszú távú számok érzékeltetik: 1995 és 2017 között a francia méztermesztés kevesebb mint harmadára zsugorodott: 32 ezer tonnáról 10 ezer tonnára, és ma már nem képes ellátni a hazai keresletet.

A téma egyik francia szakértője, Gérard Arnold méhkutató (CNRS) szerint, bár a helyzet nagyon változó az egyes területeken és régiókban, de az tagadhatatlan, hogy több éve 30 százalék körül alakulnak a méhveszteségek tél végén Franciaországban éppúgy, mint más európai országokban. Persze van bizonyos fluktuáció, de ez a szám mindenképpen magasabb, mint a csaknem 30 éve nem tapasztalt, „normálisnak” tartott 5, maximum 10 százalékos pusztulási arány.

Gyorsabb, határozottabb fellépést sürgetnek

A Párizs mellett többek között Strasbourgban, Rennes-ben, Lyonban vagy Périgueux-ben szervezett megmozdulásokon a méhész szakma képviselői különleges támogatást követeltek a károsultaknak, és „ élhető környezetet a méhek és porzórovarok számára”. Azaz a vegyszerhasználat drasztikus csökkentését és modellváltást a biodiverzitást romboló intenzív mezőgazdasági termelésben.

Ezúttal egyenesen a köztársasági elnöktől, miután a mezőgazdasági miniszter, Stéphane Travert „nincs tisztában a valódi helyzettel”, és az elsősorban a nagyüzemi gazdálkodókat képviselő szakszervezet, az FNSEA „utasításait követi”, mondja Loïc Leray, a Francia Méhészet Nemzeti Uniójának alelnöke.

Leray az észak-nyugati Loire-Atlantique megyében dolgozik, idén tavasszal 300 kaptárából 180-ban nem volt élet: „úgy éreztem magam, mint egy állattenyésztő, mikor az istállóba lépve az összes tehenét halva találja”.

Bár a figyelemfelhívó akciók már korábban elkezdődtek, a kormány szerintük egyelőre semmit nem tesz a probléma megoldásáért, csupán a veszteséget veszik számba, kórokozók után kutatnak, és az „ökológiai átalakulás” minisztériumában is csak szolidaritással találkoznak, gyakorlati változásokra ott sem érdemes számítani Ezért célozzák most Emmanuel Macront, akinek kommunikációjában egyébként hangsúlyos elem a környezetvédelem (Make the planet great again!), bár a zöldek szerint valódi előrelépés nem igazán tapasztalható e téren.

A méhész szervezetek további akcióra készülnek, és Leray szerint eszükbe sincs feladni. Annál is inkább, mert a probléma jóval túlnő a saját szakmájukon:

„A környezet és mindannyiunk egészségének általános romlását kockáztatjuk. Nagyon drágán fogjuk megfizetni, ha nem lépünk gyorsan. Mit hagyunk a gyerekeinkre?”

Kései és nem elég szigorú a hatósági kontroll

Bár az utóbbi időszakban akadt több örömteli fejlemény: az április végén született uniós döntéssel az EU lényegében betiltotta a 3 legfontosabb „méhgyilkos„ molekula, az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxám használatát.

Franciaország mondhatni élen jár e téren: egy 2016-os döntés nyomán szeptembertől minden neonikotinoid szert száműznek, szeptembertől csak kivételes engedéllyel lesznek alkalmazhatók 2020-ig. Májusban pedig az Európai Bíróság is megerősítette, hogy a még 2013-ban bevezetett részleges uniós moratórium, amelyet akkor megtámadott a két gyártó, a Syngenta és a Bayer, jogos volt.

De a méhészek szerint nagyon is lassú a fellépés a méhek tömeges pusztulásáért – más okok mellett – kiemelkedően felelős szerek ellen, és a többi, veszélyesnek ítélt vegyszert is be kellene tiltani. „25 éve küzdünk e termékek ellen, amelyek masszívan mérgezik a lakosságot. Elég volt.

A 2013-ban bevezetett részleges moratórium  ugyan nem csökkentette a méhek pusztulását – ennek ellenére biztosak lehetünk benne, mondja Gérald Arnold, hogy ezek a szerek, hatékonyságuk és hatásmechanizmusok miatt a méhekre legnagyobb kockázattal bíró anyagok.

Az európai moratórium csak egyes molekulákra vonatkozott és csak néhány terményre, de a statisztika azt mutatja, hogy nagyon is jelentős mennyiségben kerültek bevetésre pl. a francia gazdaságokban. Ezen felül nagyon ellenálló anyagokról van szó, amelyek ma is megtalálhatóak a környezetben, egyes kutatások szerint a talajból újra növényekbe kerülhetnek, de a vadflórát is „megfertőzhetik”, jelen vannak nemcsak a mézben, de a vizeinkben is.

Jean Bonmatin, a Science magazinban megjelent felhívás egyik aláírója, akivel korábban interjút is készítettünk, úgy nyilatkozott, hogy a szerek és a körülmények függvényében 5-30 évbe telhet, míg eltűnnek a neonikotinoidok a környezetből.

Egy 2014-es metaanalízis összefoglaló ábrája a neonikotinoidok hatásairól, korábbi cikkünkből.

Arnold is egyetért abban a méhészekkel, hogy nem csupán ezek a molekulák felelősek a méhek és a porzórovarok pusztulásáért.

A probléma sajnos általánosnak mondható, ugyanis a jelenleg használt növényvédő szerek ilyen jellegű hatásait nem mérték fel kielégítően a piacra kerülésük előtt. Ezért az ideális az lenne, ha tiszta lappal indulnánk, és tesztelnénk minden szert, külön és keverve, az úgynevezett koktélhatással együtt is.

Az „úttörő” Franciaország húsz éven át maradt tétlen

Kétségtelen, hogy a korai riasztás ellenére a hatóságok reakciója nagyon is kényelmesen alakult, hiszen csaknem 20 évet kellett várni arra, hogy a francia méhészek és a kutatók figyelmeztetéseit komolyan vegye a politika, és végre fellépjen a katasztrofális hatású vegyületek ellen.

A francia szakemberek már 1994-től figyelmeztettek a kaptárakban tapasztalható súlyos rendellenességekre, a méhpusztulás növekedésére, és maguk a méhészek jöttek rá, hogy a napraforgónál használt új szer, a permetezés helyett a vetőmagot bevonó imidakloprid nem ártatlan e negatív fejleményekben…
- forrás:
https://vilagterkep.atlatszo.hu/2018/06/08/brutalis-teli-mehpusztulas-francia-meheszek-tuntettek-a-vegyszerek-visszaszoritasaert/

partnerek